Immár hazai terepre értem. Mivel jól ismerem a technológiát, a hőszivattyús fűtés kiemelt helyen szerepel a lehetőségek között. És természetesen ez tűnik a legcsábítóbbnak, mivel zöld megújuló energia. Jelen pillanatban ez talán a legkorszerűbb fűtési megoldás.
Amikor a vevői oldalról kapjuk az érdeklődést erről a termékről, sokszor felmerülnek olyan kérdések, amiből tisztán látszik, hogy a hőszivattyúk Magyarországon még nem épültek be annyira köztudatba, mint a többi fűtési rendszer.
Kaptunk megkeresést például geotermikus vagy víz-víz, esetleg talajkollektoros hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban, amit családi házban szeretnének „alkalmazni”.
Ezeknek a rendszereknek a kivitelezése komoly tervezést és engedélyeztetést igényel. Hiába a kiemelkedő hatékonyság, a csillagászati bekerülési költségek mellett a megtérülés szinte lehetetlen ezen rendszerek esetében. (És még a kertet is tönkre teszik.)
Amit mindenképpen tudni kell a Geotermikus hőszivattyúról.
Egy érdekes élő példát ragadnék ki, ahol egy 13 kW energiaigényű családi ház fűtését és használati meleg víz ellátását szerették volna Geotermikus hőszivattyús rendszerrel megoldani. Mondanom sem kell, hogy a tulajdonos még a folyamat legelején komoly akadályokba ütközött.
Ökölszabályok szerint készítettünk egy gyors számítást.
Ha 1db 100m-es szonda kb 5kW energia kinyerésére alkalmas, akkor ebben az esetben 3 db ilyen szondát kellene telepíteni. Egy ilyen szonda telepítési költsége, amikor utoljára vizsgáltuk kb 450-500.000.-Ft+ÁFA/db volt. Ez a három szonda esetében már 1,5M forint. Az ilyen jellegű fúrásokat komoly engedélyeztetés előzi meg, amit általában a szonda telepítését végző cég intéz a Bánya Kapitányságnál.
És még csak ezután következnek a berendezés költségei és a megfelelő fűtési rendszer, a hőleadók kiépítése.
Van még plusz egy tényező, amiről sokszor senki nem beszél. A föld hő betároló képessége. Amikor mi fűtünk akkor a földet hűtjük. Ahhoz, hogy fennmaradjon a föld hő betároló képességének egyensúlya, nyáron hűtenünk is kell, hogy nagyságrendileg ugyan annyi hőt juttassunk vissza a talajba nyáron, mint amennyit kinyertünk onnan télen.
Ha nem ennek megfelelően építjük ki a rendszert felborulhat az egyensúly. Ami azt eredményezheti, hogy pár év elteltével, télen nem fognak tudni annyi energiát kinyerni a földből, mint korábban. Változni fog a gép COP-je.
A Levegő-víz hőszivattyú
Nálunk csak a levegő-víz hőszivattyús rendszerek jöttek számításba
Ez nagyon vonzó ötlet volt, mivel a hőszivattyús rendszerekkel nagyon jó tapasztalatunk van, dolgozunk is vele. Zöld energiát biztosít, nagyon jó hatékonysági fokon dolgozik, a felvett energia akár négyszeresét is képes leadni.
A legjobb berendezések ezt akár -28 °C extrém téli hőmérséklet esetén is megbízhatóan és kiváló hatékonysággal teszik.
A hőszivattyús rendszerek előnyeit hosszasan sorolhatnánk még. (egy kis plusz információ a témakörben: https://klimaszakaruhaz.hu/tudnivalok/hoszivattyu)
Arról nem is beszélve, hogy kedvezményes villamos tarifát igényelhetünk (pl: H tarifa), így a fűtési költségeinket további kb. 30%-kal csökkenthetjük. Napelem és hőszivattyú együttes
alkalmazása esetében akár a teljes villanyszámlától megszabadulhatunk.
Mikor éri meg a hőszivattyú?
Itt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy aki NEM teljes felújítást vagy legalább a teljes fűtési rendszer korszerűsítését tervezi, annak a hőszivattyú nem biztos, hogy a legjobb megoldás!
Ha teljes felújításról, teljes fűtési rendszer korszerűsítésről lenne szó, esetleg egy újépítésű ingatlan fűtéséről beszélnénk, biztosan a hőszivattyús rendszer az egyik legjobb és legegyszerűbb fűtési és vízmelegítési megoldás!
Miért nem szabad kihagyni a tervezést a gépésztervezőt a hőszivattyús rendszerek esetében?
Sajnos sokan szeretnék ezt a lépést kihagyni, és „csak úgy” felszerelni a hőszivattyút. Na ezek azok a hőszivattyú vélemények, amiket olvashatunk a neten, hogy nem működik, rosszul működik stb.
Mi minden esetben azt javasoljuk, hogy keressen fel gépésztervezetőt, ha egy jól felépített és jól működő rendszert szeretne a vevő.
Itt sok tényezőt kell figyelembe venni: Mennyi az épület fűtési és hűtési energia igénye? Van e szükség HMV előállítására? Mik a felhasználó egyéb igényei?
Ezektől függően is változhat a tervezés költsége, de ahhoz, hogy a rendszer megfelelően üzemeljen ez elengedhetetlen a legtöbb esetben. Általában ez kb. a 100.000 Ft-os nagyságrendbe tehető.
A hőszivattyú telepítés költségei
A hőszivattyúk ára alapjában nézve is elég magas, de a költségek nem állnak meg itt.
Mivel a fűtésen túl a használati meleg víz előállítására is alkalmas a berendezés. Ez az opciót mindenképpen érdemes kihasználni. Ehhez szükséges egy megfelelő HMV tároló.
Teljes fűtési rendszer felújítás esetén a hőleadók, radiátorok cseréjére is fel kell készülni. A hőszivattyús rendszerek esetében érdemes alacsony hőmérsékletű felület fűtést választani.
A gépészet beszerelésének, átalakításának is komoly költsége van. Emellett szükséges lehet még puffer tartályra, mágnes szelepre, termosztátokra. Itt már csak az igényeink és a csillagos ég szab határokat.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a Garanciához feltétel, hogy a beüzemelést arra jogosult személy/cég végezze!
Így nagyjából elmondható, hogy egy átlagos, 120 m2-es családi ház esetében egy jól működő hőszivattyús rendszer kiépítése, (ahol egy split hőszivattyú látja el a fűtést és a vízmelegítést) az nem az 1 – 1,5 milliós ár kategóriában mozog, hanem inkább a 2-3 millió forintos sávban.
Mindezt figyelembe véve, mi a szükséges átalakítás mértéke miatt álltunk el a hőszivattyú ötletétől. Az amúgy is elöregedett radiátorokat le kellene cserélni, padló vagy falfűtési rendszert kiépíteni. Esetleg egy fancoil-os megoldás jöhetett volna még szóba, de ez is viszonylag sok csövezéssel járna.
Mi ekkora átalakítást nem terveztünk. Nem szeretnénk ennyit bontani, átépíteni.
Az átalakítás mértéke mellett a költségek is jóval meghaladták volna tervezettet.
Annak ellenére, hogy ezt szerettük volna a legjobban, úgy tűnik számunkra nem ez az ideális fűtési mód.