Még egy indok a légkondicionáló készülékek beszerzésére – Fűtés klímával
Tudta, hogy vannak klímák, amelyek nem csak hűtenek, hanem fűtésre is kiválóan alkalmasak?
Tudta, hogy vannak klímák, amelyek nem csak hűtenek, hanem fűtésre is kiválóan alkalmasak?
Nagyon sok mindentől függ, hogy egy lakásba, szobába milyen klíma szükséges. Figyelembe kell venni a szoba elhelyezését (egy déli, nyugati fekvésű szobát nagyobb teljesítményű klímával lehet lehűteni mint egy keleti vagy ászaki fekvésű szobát), a falak, az ablakok nagyságát, milyen gépeket üzemeltetnek benne, átlagosan hány ember tartózkodik a helységben.
A weboldalunkon levő Helyiség méret szerint aloldal segít kiválasztani egy átlagos belmagasságú szoba területe szerint a megfelelő klímát.
Az ideális méretű klíma kiválasztásában ajánlatos szakember segítségét kérni.
Megéri-e klímával fűteni? A válasz egyértelműen: igen.
A lakossági klímák alacsony energiafogyasztás mellett kevesebb idő alatt képesek nagyobb teret befűteni mint a hagyományos gáz vagy radiátoros fűtőtestek. A hagyományos on-off klímák –5°C fokig hatékonyak, az átmeneti időszakban. Az inverteres klímák már –15°C foknál is energiahatékonyan fűtenek, míg a fűtésre optimalizált légkondicionálók akár -30°C fok kinti hőmérséklet mellett is hatékonyan kifűtik a lakást.
A teljes téli időszakban a lakás fűtése megoldódik egy korszerű klímaberendezéssel, nyáron pedig ugyanaz a készülék kellemes, hűvös levegőt biztosít.
Fő előnye:
Tovább a Fűtésre optimalizált klímákhoz
A klímaberendezések kültéri és beltéri egységei bizonyos zajt adnak ki a bennük levő kompresszorok, ventilátorok, motorok működésének következtében. A gyártók minden esetben fel kell tüntessék a berendezések zajszintjét, külön a beltéri és külön a kültéri egységekre. A zajszintet dB (decibel)-ben mérik.
A korszerű klímaberendezések gyártói arra törekednek, hogy minél alacsonyabb zajszintű klímát fejlesszenek ki.
Napjainkban forgalmazott klímák korszerű, többrétegű beépített szűrőrendszert tartalmaznak, mellyel kiszűrik a baktériumokat, vírusokat, az ártalmas, allergiát okozó szennyeződéseket. Az aktív szénszűrő kiszűri a mikroszkópikus szennyeződéseket, a kellemetlen szagok egy részét is.
A klímaberendezések szűrőrendszerének szakszerű, időszakos tisztítása tiszta, egészséges, vírus-, gomba- és allergénmentes környezetet biztosít.
2013 január 1-től az Európai Únióban bevezették a szezonális hatékonyságon alapuló szabványt, mely a klímaberendezések energia-megtakarításáról és a környezetvédelmi tulajdonságairól ad információt a fogyasztónak.
SEER, vagy szezonális energiahatékonysági tényező, megmutatja, hogy a klímaberendezés hűtési üzemmódban milyen energiahatékonysággal működik. Számszerűen egyenlő a hűtési teljesítmény és a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztás hányadosával.
SCOP, vagy szezonális teljesítmény együttható, megmutatja, hogy a klímaberendezés fűtési üzemmódban milyen teljesítménnyel működik. Számszerűen egyenlő az éves referencia fűtési teljesítmény és a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztás hányadosával.
Minden klímaberendezés egy energia címkét tartalmaz, mely azonos körülmények között, energiafelhasználás szempontjából megmutatja, hogy a berendezés mely kategóriába tartozik. Az energetikai besorolást A-G-ig, betűvel jelzik, ahol az A-val jelölt a legjobb a G-vel jelölt pedig a legrosszabb energiafelhasználást jelöli. Az energia címkén szerepel a berendezés hűtő illetve fűtő hatékonysága és a szezonális fogyasztási értékei (SEER, SCOP). A SEER hűtési üzemmódban mutatja meg a berendezés hatékonyságát, a SCOP pedig fűtési üzemmódban. Minél nagyobbak ezek az értékek annál takarékosabb a klímaberendezés.
A klímaberendezések hűtő és fűtő teljesítménye nem egyenlő az általa felvett elektromos áram teljesítményével. Egy 3,5 kW-os hűtőteljesítményű átlagos inverteres klíma elektromos fogyasztása hűtés üzemmódban 1000-1100 W/h, ami kevesebb, mint egy hajszárító vagy egy porszívó fogyasztása. Az energia címkén minden esetben fel vannak tűntetve a berendezés hatékonyságát jelző értékek (EER, SEER, COP, SCOP).
A klíma fogyasztását befolyásoló tényezők:
Mint szinte minden elektronikai eszköz esetében, a légkondicionálók piacán is óriási választékkal találja szembe magát a gyanútlan vásárló.
Különböző gyártmányok, teljesítmények. A klímaárak a gyanúsan olcsótól a méreg drága berendezésekig terjednek. Nem csoda, hogy sokan elbizonytalanodnak, amikor ezzel szembe találjak magukat.
Sok munka és idő volna egy átlagos vásárlónak ebbe belemerülni, és mindent megtanulni, azért az mindenképpen egy jó alap, ha valaki kicsit utánaolvas, hogy melyik klíma volna számára az ideális.
Ez szerintünk mindenképpen szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni azt, hogy mire van szükségünk.
Amikor ezt tudjuk, akkor érdemes szakembert is bevonni, mivel a pontos környezet és igények ismeretében lehet jól kiválasztani az optimális klímaberendezést.
Nagyon sok apró buktató van, amit egy tapasztalat gépész, klímaszerelő az első pillanatban észrevesz. A csalódások elkerülése végett minden esetben érdemes szakértővel egyeztetni!
Napjaikban az egyik leggyakrabban használt típus a split klímaberendezés. A split, azaz osztott klímák két részből állnak, egy kültéri- és egy beltéri egységből.
Ez több szempontból is előnyös.
A beltéri egység kisebb, formatervezett és általában jobban beilleszthető a lakótérbe. Ez a legtöbb klímaszerelésnél kulcskérdés, mivel a berendezés jól látható helyen van felszerelve.
Mivel a kültéri egységben kap helyett a kompresszor, a legerősebb hangforrást így kívül tudjuk helyezni az életterünkön. Az ablak- és a mobilklímák esetében ezek okozzák a legtöbb problémát.
Hatékonyság szempontból is itt tudjuk a legtöbbet nyújtani, mivel a hűtőkörben zártan és kontrolláltan tudjuk kivezetni a meleget. Nem szökik vissza a meleg a szobába, mint pl. a mobil klímák esetében.
A klímák működését mai napig sokan félreértelmezik, Sokan nem tudják, hogy a klímaberendezés nem árammal fűt!
A „hőszivattyú” a működési elve révén a hőt a környezeti hőforrások (levegő, víz, talaj stb.) valamelyikéből nyeri és az áramot csak a hő szállítására használja. A mi esetünkben ez a leggyakrabban a levegő.
Mivel a levegő megújuló energiaforrás, ezért is érhető el a sokak számára nehezen értelmezhető hatékonysági fok.
Ez az első mutató, amit mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha egy energiatakarékos, pénztárcakímélő klímaberendezést szeretnénk vásárolni.
SEER / SCOP: A klímaberendezések energiahatékonysági jósági fokát azzal tudjuk jellemezni, hogy a befektetett elektromos teljesítményből mennyi hűtési-, illetve fűtési energiát lehet nyerni. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb a készülék.
2014. január 1. után tilos behozni az Európai Unió területére olyan készüléket amelynek a szezonális hűtési hatékonysági foka (SEER) – 6 kW-os készülék hűtőteljesítményig -, nem éri el minimum az SEER 4,6 értéket.
Nem hozható be olyan készülék amelynek a szezonális fűtési hatékonysági foka (SCOP) – 12 kW-os készülék fűtőteljesítményig -, nem éri el a SCOP a minimum 3,8 értéket.
A jelen Uniós szabályozás szerint ezt a felhasználók felé közérthetően kell kommunikálni minden gyártónak. Ehhez nyújt segítséget az alábbi klíma-energiahatékonysági táblázat.
Ez alapján különbséget tudunk tenni két azonos energiahatékonysági osztályba sorolt klímaberendezés között is.
Szezonális energiahatékonyság hűtési üzemmódban (SEER) | Szezonális energiahatékonyság fűtési üzemmódban (SCOP) |
A+++ SEER>=8,5 | A+++ SCOP>=5,1 |
A++ 6,1<=SEER<=8,5 | A++ 4,6<=SEER<=5,1 |
A+ 5,6<=SEER<=6,1 | A+ 4,0<=SEER<=4,6 |
A 5,1<=SEER<=5,6 | A 3,4<=SEER<=4,0 |
Manapság már minden újabb klíma tud bizonyos határokon belül fűteni. A leglényegesebb eltérés az lehet, hogy ezt milyen hőmérsékleti intervallumon belül teszi, valamint milyen hatékonysági fokkal. Ezért ismét a legelső és legfontosabb kérdés az hogy mire van szükségünk. Ha a klíma mint kiegészítő, vagy esetleg fő fűtésként kell funkcionáljon, abban az esetben ún. fűtésre optimalizált berendezést érdemes választani.
Ezek a berendezések általában kiegészítő fűtőbetéttel van ellátva, ami azt jelenti, hogy akár -22–+35 °C-os külső hőmérséklet esetén is képesek folyamatos fűtésre.
Az SCOP értékük általában A++ vagy A+++, tehát magát a fűtést is jó, vagy kiváló energiahatékonysággal képesek biztosítani. Ezen túl a prémium termékek esetében különböző hőtároló, hulladékhő hasznosító megoldásokat is alkalmaznak.
A fűtés esetében fontos megjegyezni, hogy a klímaberendezésnek időnként „ki kell állni”, leolvasztani, fagymentesíteni. Ilyenkor a berendezés beltéri egysége leáll, és az előállított hőt a kültéri egységen képződött jégréteget leolvasztja. Ez egy néhány perces folyamat, amitől nem kell megijedni. Ez általában nem a leghidegebb időszakokban történik, mivel ezekben az időszakokban a levegő páratartalma alacsonyabb, ezért a jegesedés is kisebb mértékű. Ebből a szempontból általában a -3 – +3 °C közötti tartományra jellemző hogy a berendezés fagymentesít. A legújabb és legalább középkategóriás gépek esetében ezt a funkciót már nem egy előre beállított időzített leolvasztás látja el (pl. fűtési üzemmódban 50 percenként), hanem intelligens rendszerek kezelik, amik érzékelik a jegesedést a kültéri egységen, és csak szükség esetén indítják el ezt a funkciót. Ennek segítségével tulajdonképpen folyamatosan működik a berendezés úgy, hogy a felhasználó szinte semmit nem érzékel a leolvasztásból.
Ha fűtéskorszerűsítésben gondolkozik idén, vagy csak egyszerűen szeretné fűtére is használni a klímáját, akkor mindenképpen érdemes elolvasni blogunkat:
Tovább a Fűtés klímával blogra
Mind a felhasználó komfort érzete, mind a berendezés hatékony működésének szempontjából fontos tényező a klíma elhelyezése. Arról nem is beszélve, hogy a berendezés kültéri egységének elhelyezése is problémás lehet, pl. műemlékvédelem alá tartozó épületen, vagy olyan esetekben amikor a környezetünkben élőket, pl. a szomszédokat zavarhatjuk a berendezés hangjával.
Azon vásárlók, akik hajlandóak a megfelelő árat megfizetni, prémium készülékeket tudunk ajánlani. Akár 17-19 db zajszinttel. (Ez halkabb, mint egy könyvtár!)
A modern klímaberendezések szabályozzák a hőmérsékletet és a levegő nedvességtartalmát a szobában, irodában télen és nyáron egyaránt. Esetenként fontos lehet, pl. hűvös, párás időszakokban, hogy a berendezés a külön e célt szolgáló funkciója folytán gyorsan párátlanít, ill. hatékonyan, tartósan biztosítja a páramentes állapotot, és ezzel együtt a kívánt komfortérzetet. Manapság minden klíma tud párátlanítani.
A szűrőrendszer szintén fontos szerepet játszik. Megtisztítja a helyiség levegőjét a szennyeződésektől, ráadásul kiszűri a polleneket, a kellemetlen szagoktat és a mikroport. (Plazmaszűrő, aktív szénszűrő, ionizátor stb.)
A levegő tisztítása, szűrése fontos lehet allergiáktól szenvedőknek. De olyanoknak is, akik háziállatot tartanak. A jobb szűrökkel/ionizátorral ellátott berendezések képesek az allergéneket, baktériumokat, port, szagokat kiszűrni a levegőből.
Tovább a Hogyan segít a klíma az allergia ellen bejegyzésre
Osztott klímaberendezést jelent, egy kültéri (kondenzátor és kompresszor) és egy beltéri (elpárologtató) egységből áll, melyek elektromos kábellel és rézcsövekkel vannak összekötve a hűtő körfolyamat működésének érdekében. Mono split klímának is nevezik.
Hol használják a split légkondícionálókat?
Hosszú távú, hatékony megoldást nyújt a lakások, irodák, üzletek, szerverhelyiségek és ipari létesítmények klimatizálására.
Fő előnye:
A Levegő-víz hőszivattyúkkal már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz.
Már eleve gondolkoztam ezen a megoldáson, mivel korábban is használtuk már iroda fűtésére, lakás fűtésre a klímát. Igen jó tapasztalatok vannak ezen a területen. A 2016-17-es extrém hideg télben, akár -17, -18 fokban is kiválóan működtek a klímáink.
A kifejezetten fűtésre optimalizált invereteres klímákat sok esetben ajánljuk, főként lakások fűtésére és olyan épületek fűtésére, ahol például a gáz szolgáltatás nem elérhető.
A klímás fűtés esetében van még néhány nagyon fontos előny és nagyon fontos hátrány is, amit figyelembe kell venni.
Előnyök:
Hátrányok:
A családi házunk adottságait, a fenti előnyöket és hátrányokat figyelembe véve, mi a split klímával való fűtés mellett döntünk. Lehetőségeinkhez mérten ez a fűtési rendszer jelenti nálunk az optimális megoldást.
Számunkra ez jár a legkisebb rombolással, a bekerülési költség oldalon közel azonos volna a gáz korszerűsítéssel.
Viszont üzemeltetés szempontjából hosszú távon ez lesz az olcsóbb. Figyelembe véve azt, hogy Magyarországon az éves rezsi költség kb. 60%-át a fűtés teszi ki, ez egy nagyon fontos pont!
Később ez egy napelem rendszerrel tovább csökkenthető. Akár így kiválthatjuk a gázfűtési rendszerünket végre. Már, ha úgy is mindenki a rezsicsökkentésről beszél.
Mielőtt pezsgőt bontanánk, néhány kérdést még mindig érdemes tisztázni. És ez az a pont, ahol én is szakértőhöz fordultam. És javaslom mindenkinek, aki fűtéskorszerűsítésre adja a fejét 2017-ben, hogy egyeztessen hozzáértő szakemberrel. A fűtés (vagy annak hiánya), mint ahogy korábban írtuk is sokkal komolyabban befolyásolja komfort érzetünket, mint a hűtés.
A szükséges fűtési teljesítmény számításon túl, mindenképpen figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. Például hány beltéri egységre van szükségünk? Hány kültéri egységet tudunk elhelyezni? Kiegészítő vagy fő fűtés tervezünk?
A mi helyzetünkben első és talán a legfontosabb kérdés, ami felmerült, hogy mono vagy multi split rendszerben gondolkozzunk?
A mi esetünkben három kis szoba és egy nagy nappali/konyha fűtését kell megoldani. Ez 4 beltéri egységgel kivitelezhető. Itt a legnagyobb előny az volna, hogy csak egy kültéri egységre volna szükség. Sok esetben nincs is lehetőség több elhelyezésére. Így kiválaszthatjuk azt a helyet, ahol a kültéri egység, illetve annak hangja legkevéssé zavar minket, szomszédjainkat.
Viszont egy kisebb családi ház vagy lakás teljes fűtéséhez akár 10-13 kW energia szükséges lehet, ehhez, illetve a négy beltéri egységhez egy nagyobb teljesítményű kültéri egység szükséges. Általában ezeknek a hatékonysága kisebb, a zajszintje viszont nagyobb, legyen szó bármelyik márkáról.
Ezen túl, ha bármilyen hiba lépne fel egy rendszerre hagyatkoznánk. Hozzáteszem, más fűtési rendszerek esetében ilyen válogatás szóba sem jöhet, nem sok házat láttam tartalék gázkazánnal… 🙂
Amit viszont figyelembe kell venni, hogy a kültéri egységünket össze kell kötni a beltéri egységekkel. Így jelentős mennyiségű csövezésre lehet szükség, ami jelentősen megdrágítja a szerelés költségét. Sokkal több munkával jár, és sok esetben a csövezés nem rejthető el teljesen, általában fehér műanyag dekorcsatornával szokták ezeket eltakarni.
A mi esetünkben itt több volt a kontra, mint a pro.
Az előző megoldással szemben a két kültéri egység használata a legtöbb problémára megoldást jelentett. Így ez tűnt a legkézenfekvőbb választásnak.
Mivel ugyanazt a teljesítményt 2 egységnek kell külön elvégezni, az egyik meghibásodása esetén sem maradunk teljesen fűtés nélkül. A szükséges csövezés mennyisége is több mint felére csökkenne. Ugyan, ez típus függő, de ezeknek a berendezéseknek a hatékonysága is jobb, mint legnagyobb társaiké. Némelyik modell esetében ez akár 15% különbséget is jelenthet.
Ezt talán az optimális megoldás, ahol van lehetőség két kültéri egység telepítésére, és ezt a szobák elhelyezése is lehetővé teszi. Nálunk megvolt a hely mindkét kültérinek, így ez nem okozott volna problémát.
Itt ezen a ponton már majdnem meghoztuk a döntést, ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak, már kezdtük volna nézegetni melyik modellből mi elérhető. De még volt egy lehetőség amit mindenképpen számba kellett vegyünk, mielőtt döntünk.
Több mono split klimánás megoldásnál, a mi esetünkben 4 db kültérivel kellene körbe rakni a házat, en nem tűnik túl csábítónak.
Viszont a mono split gépek között nagyon sok berendezést találunk, ami kifejezettenfűtésre van optimalizálva. Akár -22, – 35 fokos külső hőmérséklet esetén is hatékonyan fűtenek. És a hatékonyság is jobb, mint a multi split klíma rendszerek esetében.Itt már nem nagyon találunk 4.0 SCOP alatt klímát.
Illetve, bármilyen hiba esetén csak egy helyiség esik ki a fűtésből.
Csövezésre a mi esetünkben kvázi nem is volna szükség, tehát relatíve ez jár a legkevesebb munkával. És egy nagyon fontos tényező, mind a készülékek, mind a szerelés jóval olcsóbb ha mono split klímát választunk!
Ezen a ponton még hezitáltunk, viszont amikor összehasonlítottuk a szerelés árakat és a gép árakat, a különbség egyértelműen a mono split klímák felé terelt minket. Persze, ehhez arra is szükség volt, hogy a szobák elhelyezése folytán a kültéri egységeket három különböző oldalra tudjuk helyezni a ház falán. Azt semmiképpen sem szerettük volna, hogy egymás hegyén hátán kültéri egységek legyenek.
Döntöttünk. Ezt a megoldást választjuk.
De melyik klíma márkát válasszuk fűtésre?