A Levegő-víz hőszivattyúkkal már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz.

Már eleve gondolkoztam ezen a megoldáson, mivel korábban is használtuk már iroda fűtésére, lakás fűtésre a klímát. Igen jó tapasztalatok vannak ezen a területen. A 2016-17-es extrém hideg télben, akár -17, -18 fokban is kiválóan működtek a klímáink.

A kifejezetten fűtésre optimalizált invereteres klímákat sok esetben ajánljuk, főként lakások fűtésére és olyan épületek fűtésére, ahol például a gáz szolgáltatás nem elérhető.

Inveretres Klíma fűtés, Előnyök és hátrányok.

A klímás fűtés esetében van még néhány nagyon fontos előny és nagyon fontos hátrány is, amit figyelembe kell venni.

Előnyök:

• A split klímás fűtés megéri. Energia takarékosság. A kiválasztás során figyelembe kell venni a berendezésSCOPmutatóját, (Szezonális fűtési teljesítmény együttható). Ez a szám mutatja meg, hogy a felvett elektromos teljesítményből mennyi fűtési energiát tud a klímaberendezés leadni szezonálisan.
  A hagyományos fűtési megoldásoktól eltérően ez a szám jóval magasabb 1-nél.
• Érdemes olyan berendezést választani, amelynek az energia hatékonyága fűtési módban A+ vagy magasabb. Ez legalább 4.0 vagy annál magasabb SCOP értéket feltételez.
• Ugyanazzal a beruházással nem csak fűtést de a hűtést, a párátlanítást és a levegő tisztítását is megoldhatjuk!
• Bekerülési költsége általában hasonló vagy olcsóbb, mint a többi fűtési mód.
• Napelemmel kombinálva a fűtési rezsi költség, csökkenthető vagy akár nullázható is.
• Bekapcsolás után meleg levegőt fúj a lakótérbe. Nem kell várni a radiátorok felmelegedésére.
• Adott esetben jóval kevesebb átépítés, bontás szükséges, mint a többi fűtési megoldás esetében.

Hátrányok:

• Több teljesen elszeparált helyiség esetében külön beltéri egység kell minden helyiségbe. Ez növelheti a bekerülési költséget, viszont megadja azt a szabadságot, hogy a hőmérsékletet egyedileg tudjuk szabályozni minden helyiségben.
• Függünk az elektromos áram szolgáltatástól. Igaz, ez az egyszerű fa tüzelésű kandallón kívül már minden fűtési megoldásra igaz.
• Ha split klímát használunk hűtésre és fűtésre is akkor célszerű az évente kétszeri karbantartás. Viszont így a berendezések üzembiztonsága és hatékonysága hosszú évekre fenntartható.
• A hűtéshez hasonlóan, fűtés során is ad hangot a berendezés. Aki erre érzékeny érdemesebb a legcsendesebb berendezést választani.
• Vizes helyiségekbe közvetlenül nem helyezhető. Így ezeknek a helyiségeknek a fűtéséről külön kell gondoskodni.
• Használati melegvízről előállításról külön kell gondoskodni.

A családi házunk adottságait, a fenti előnyöket és hátrányokat figyelembe véve, mi a split klímával való fűtés mellett döntünk. Lehetőségeinkhez mérten ez a fűtési rendszer jelenti nálunk az optimális megoldást.

Számunkra ez jár a legkisebb rombolással, a bekerülési költség oldalon közel azonos volna a gáz korszerűsítéssel.

Viszont üzemeltetés szempontjából hosszú távon ez lesz az olcsóbb. Figyelembe véve azt, hogy Magyarországon az éves rezsi költség kb. 60%-át a fűtés teszi ki, ez egy nagyon fontos pont!

Később ez egy napelem rendszerrel tovább csökkenthető. Akár így kiválthatjuk a gázfűtési rendszerünket végre. Már, ha úgy is mindenki a rezsicsökkentésről beszél.

Mielőtt pezsgőt bontanánk, néhány kérdést még mindig érdemes tisztázni. És ez az a pont, ahol én is szakértőhöz fordultam. És javaslom mindenkinek, aki fűtéskorszerűsítésre adja a fejét 2017-ben, hogy egyeztessen hozzáértő szakemberrel. A fűtés (vagy annak hiánya), mint ahogy korábban írtuk is sokkal komolyabban befolyásolja komfort érzetünket, mint a hűtés.

A szükséges fűtési teljesítmény számításon túl, mindenképpen figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. Például hány beltéri egységre van szükségünk? Hány kültéri egységet tudunk elhelyezni? Kiegészítő vagy fő fűtés tervezünk?

A mi helyzetünkben első és talán a legfontosabb kérdés, ami felmerült, hogy mono vagy multi split rendszerben gondolkozzunk?

Fűtés multi split klímával, egy kültéri egység.

A mi esetünkben három kis szoba és egy nagy nappali/konyha fűtését kell megoldani. Ez 4 beltéri egységgel kivitelezhető. Itt a legnagyobb előny az volna, hogy csak egy kültéri egységre volna szükség. Sok esetben nincs is lehetőség több elhelyezésére. Így kiválaszthatjuk azt a helyet, ahol a kültéri egység, illetve annak hangja legkevéssé zavar minket, szomszédjainkat.

Viszont egy kisebb családi ház vagy lakás teljes fűtéséhez akár 10-13 kW energia szükséges lehet, ehhez, illetve a négy beltéri egységhez egy nagyobb teljesítményű kültéri egység szükséges. Általában ezeknek a hatékonysága kisebb, a zajszintje viszont nagyobb, legyen szó bármelyik márkáról.

Ezen túl, ha bármilyen hiba lépne fel egy rendszerre hagyatkoznánk. Hozzáteszem, más fűtési rendszerek esetében ilyen válogatás szóba sem jöhet, nem sok házat láttam tartalék gázkazánnal… 🙂

Amit viszont figyelembe kell venni, hogy a kültéri egységünket össze kell kötni a beltéri egységekkel. Így jelentős mennyiségű csövezésre lehet szükség, ami jelentősen megdrágítja a szerelés költségét. Sokkal több munkával jár, és sok esetben a csövezés nem rejthető el teljesen, általában fehér műanyag dekorcsatornával szokták ezeket eltakarni.

A mi esetünkben itt több volt a kontra, mint a pro.

Fűtés multi split klímával, két kültéri egység.

Az előző megoldással szemben a két kültéri egység használata a legtöbb problémára megoldást jelentett. Így ez tűnt a legkézenfekvőbb választásnak.

Mivel ugyanazt a teljesítményt 2 egységnek kell külön elvégezni, az egyik meghibásodása esetén sem maradunk teljesen fűtés nélkül. A szükséges csövezés mennyisége is több mint felére csökkenne. Ugyan, ez típus függő, de ezeknek a berendezéseknek a hatékonysága is jobb, mint legnagyobb társaiké. Némelyik modell esetében ez akár 15% különbséget is jelenthet.

Ezt talán az optimális megoldás, ahol van lehetőség két kültéri egység telepítésére, és ezt a szobák elhelyezése is lehetővé teszi. Nálunk megvolt a hely mindkét kültérinek, így ez nem okozott volna problémát.

Itt ezen a ponton már majdnem meghoztuk a döntést, ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak, már kezdtük volna nézegetni melyik modellből mi elérhető. De még volt egy lehetőség amit mindenképpen számba kellett vegyünk, mielőtt döntünk.

Fűtés mono split klímával

Több mono split klimánás megoldásnál, a mi esetünkben 4 db kültérivel kellene körbe rakni a házat, en nem tűnik túl csábítónak.

Viszont a mono split gépek között nagyon sok berendezést találunk, ami kifejezettenfűtésre van optimalizálva. Akár -22, – 35 fokos külső hőmérséklet esetén is hatékonyan fűtenek. És a hatékonyság is jobb, mint a multi split klíma rendszerek esetében.Itt már nem nagyon találunk 4.0 SCOP alatt klímát.

Illetve, bármilyen hiba esetén csak egy helyiség esik ki a fűtésből.

Csövezésre a mi esetünkben kvázi nem is volna szükség, tehát relatíve ez jár a legkevesebb munkával. És egy nagyon fontos tényező, mind a készülékek, mind a szerelés jóval olcsóbb ha mono split klímát választunk!

Ezen a ponton még hezitáltunk, viszont amikor összehasonlítottuk a szerelés árakat és a gép árakat, a különbség egyértelműen a mono split klímák felé terelt minket. Persze, ehhez arra is szükség volt, hogy a szobák elhelyezése folytán a kültéri egységeket három különböző oldalra tudjuk helyezni a ház falán. Azt semmiképpen sem szerettük volna, hogy egymás hegyén hátán kültéri egységek legyenek.

Döntöttünk. Ezt a megoldást választjuk.

De melyik klíma márkát válasszuk fűtésre?

Immár hazai terepre értem. Mivel jól ismerem a technológiát, a hőszivattyús fűtés kiemelt helyen szerepel a lehetőségek között. És természetesen ez tűnik a legcsábítóbbnak, mivel zöld megújuló energia. Jelen pillanatban ez talán a legkorszerűbb fűtési megoldás.

Amikor a vevői oldalról kapjuk az érdeklődést erről a termékről, sokszor felmerülnek olyan kérdések, amiből tisztán látszik, hogy a hőszivattyúk Magyarországon még nem épültek be annyira köztudatba, mint a többi fűtési rendszer.

Kaptunk megkeresést például geotermikus vagy víz-víz, esetleg talajkollektoros hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban, amit családi házban szeretnének „alkalmazni”.

Ezeknek a rendszereknek a kivitelezése komoly tervezést és engedélyeztetést igényel. Hiába a kiemelkedő hatékonyság, a csillagászati bekerülési költségek mellett a megtérülés szinte lehetetlen ezen rendszerek esetében. (És még a kertet is tönkre teszik.)

Amit mindenképpen tudni kell a Geotermikus hőszivattyúról.

Egy érdekes élő példát ragadnék ki, ahol egy 13 kW energiaigényű családi ház fűtését és használati meleg víz ellátását szerették volna Geotermikus hőszivattyús rendszerrel megoldani. Mondanom sem kell, hogy a tulajdonos még a folyamat legelején komoly akadályokba ütközött.

Ökölszabályok szerint készítettünk egy gyors számítást.

Ha 1db 100m-es szonda kb 5kW energia kinyerésére alkalmas, akkor ebben az esetben 3 db ilyen szondát kellene telepíteni. Egy ilyen szonda telepítési költsége, amikor utoljára vizsgáltuk kb 450-500.000.-Ft+ÁFA/db volt. Ez a három szonda esetében már 1,5M forint. Az ilyen jellegű fúrásokat komoly engedélyeztetés előzi meg, amit általában a szonda telepítését végző cég intéz a Bánya Kapitányságnál.

És még csak ezután következnek a berendezés költségei és a megfelelő fűtési rendszer, a hőleadók kiépítése.

Van még plusz egy tényező, amiről sokszor senki nem beszél. A föld hő betároló képessége. Amikor mi fűtünk akkor a földet hűtjük. Ahhoz, hogy fennmaradjon a föld hő betároló képességének egyensúlya, nyáron hűtenünk is kell, hogy nagyságrendileg ugyan annyi hőt juttassunk vissza a talajba nyáron, mint amennyit kinyertünk onnan télen.

Ha nem ennek megfelelően építjük ki a rendszert felborulhat az egyensúly. Ami azt eredményezheti, hogy pár év elteltével, télen nem fognak tudni annyi energiát kinyerni a földből, mint korábban. Változni fog a gép COP-je.

A Levegő-víz hőszivattyú

Nálunk csak a levegő-víz hőszivattyús rendszerek jöttek számításba

Ez nagyon vonzó ötlet volt, mivel a hőszivattyús rendszerekkel nagyon jó tapasztalatunk van, dolgozunk is vele. Zöld energiát biztosít, nagyon jó hatékonysági fokon dolgozik, a felvett energia akár négyszeresét is képes leadni.

A legjobb berendezések ezt akár -28 °C extrém téli hőmérséklet esetén is megbízhatóan és kiváló hatékonysággal teszik.

A hőszivattyús rendszerek előnyeit hosszasan sorolhatnánk még. (egy kis plusz információ a témakörben: https://klimaszakaruhaz.hu/tudnivalok/hoszivattyu)

Arról nem is beszélve, hogy kedvezményes villamos tarifát igényelhetünk (pl: H tarifa), így a fűtési költségeinket további kb. 30%-kal csökkenthetjük. Napelem és hőszivattyú együttes

alkalmazása esetében akár a teljes villanyszámlától megszabadulhatunk.

Mikor éri meg a hőszivattyú?

Itt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy aki NEM teljes felújítást vagy legalább a teljes fűtési rendszer korszerűsítését tervezi, annak a hőszivattyú nem biztos, hogy a legjobb megoldás!

Ha teljes felújításról, teljes fűtési rendszer korszerűsítésről lenne szó, esetleg egy újépítésű ingatlan fűtéséről beszélnénk, biztosan a hőszivattyús rendszer az egyik legjobb és legegyszerűbb fűtési és vízmelegítési megoldás!

Miért nem szabad kihagyni a tervezést a gépésztervezőt a hőszivattyús rendszerek esetében?

Sajnos sokan szeretnék ezt a lépést kihagyni, és „csak úgy” felszerelni a hőszivattyút. Na ezek azok a hőszivattyú vélemények, amiket olvashatunk a neten, hogy nem működik, rosszul működik stb.

Mi minden esetben azt javasoljuk, hogy keressen fel gépésztervezetőt, ha egy jól felépített és jól működő rendszert szeretne a vevő.

Itt sok tényezőt kell figyelembe venni: Mennyi az épület fűtési és hűtési energia igénye? Van e szükség HMV előállítására? Mik a felhasználó egyéb igényei?

Ezektől függően is változhat a tervezés költsége, de ahhoz, hogy a rendszer megfelelően üzemeljen ez elengedhetetlen a legtöbb esetben. Általában ez kb. a 100.000 Ft-os nagyságrendbe tehető.

A hőszivattyú telepítés költségei

A hőszivattyúk ára alapjában nézve is elég magas, de a költségek nem állnak meg itt.

Mivel a fűtésen túl a használati meleg víz előállítására is alkalmas a berendezés. Ez az opciót mindenképpen érdemes kihasználni. Ehhez szükséges egy megfelelő HMV tároló.

Teljes fűtési rendszer felújítás esetén a hőleadók, radiátorok cseréjére is fel kell készülni. A hőszivattyús rendszerek esetében érdemes alacsony hőmérsékletű felület fűtést választani.

A gépészet beszerelésének, átalakításának is komoly költsége van. Emellett szükséges lehet még puffer tartályra, mágnes szelepre, termosztátokra. Itt már csak az igényeink és a csillagos ég szab határokat.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Garanciához feltétel, hogy a beüzemelést arra jogosult személy/cég végezze!

Így nagyjából elmondható, hogy egy átlagos, 120 m2-es családi ház esetében egy jól működő hőszivattyús rendszer kiépítése, (ahol egy split hőszivattyú látja el a fűtést és a vízmelegítést) az nem az 1 – 1,5 milliós ár kategóriában mozog, hanem inkább a 2-3 millió forintos sávban.

Mindezt figyelembe véve, mi a szükséges átalakítás mértéke miatt álltunk el a hőszivattyú ötletétől. Az amúgy is elöregedett radiátorokat le kellene cserélni, padló vagy falfűtési rendszert kiépíteni. Esetleg egy fancoil-os megoldás jöhetett volna még szóba, de ez is viszonylag sok csövezéssel járna.

Mi ekkora átalakítást nem terveztünk. Nem szeretnénk ennyit bontani, átépíteni.

Az átalakítás mértéke mellett a költségek is jóval meghaladták volna tervezettet.

Annak ellenére, hogy ezt szerettük volna a legjobban, úgy tűnik számunkra nem ez az ideális fűtési mód.

Felmerült a hagyományos szilárd tüzelőanyagok használatának a lehetősége is. Próbáltunk utána járni ennek a fűtési módnak is.

Mivel a legtöbb helyen ezt említik a legolcsóbb tüzelési módnak, elsőként ennek próbáltunk utána járni. Talán itt volt a számokkal a legnehezebb dolgunk, mert itt attól függ a fűtési költség, hogy éppen milyen áron milyen minőségű fát. Arra többen is felhívták a figyelmünket, hogy nem biztos, hogy a legolcsóbb fa lesz a legolcsóbb mire vége a télnek…

A brikett, pellet esetében kevéssé árnyalt a kép. Ezeknél a súly meghatározása egyértelműbb, mint a tűzifa esetében.

Még egy fontos tényező, amit a szilárd tüzelőanyagoknál figyelembe kell venni, ez pedig az hogyan mérjük a saját időnket? Mivel ez a fűtési módozat jár a legtöbb munkával, farakodással, favágással, takarítással. Ha a saját időnk „drága”, akkor ez a fűtési típus nem nekünk való.

Ami az anyagi oldalon jelentkező plusz teher, ezeknél a fűtési módoknál általában előre ki kell fizetni akár az egész fűtési szezon költségét. (Gondoljunk csak arra, hogy a tűzifát sok esetben egy egész éven keresztül szárítani kell, hogy elérjük a megfelelően alacsony nedvesség tartalmat.)

Az egyik legkomolyabb kiadás lehet még a fentieken kívül, ha megfelelő kémény nincs még kiépítve.

Fa elgázosító kazán

A lényege röviden, hogy a fa égése során keletkező éghető gázokat is hasznosítja, így akár közel 90%-os hatásfokot is elérhetünk. Ezzel nem csak a költségeket csökkenthetjük, de kevesebbszer kell a tűzre tenni kényelmi szempontból is előnyösebb a hagyományos fatüzelésnél. A közel tökéletes égéssel a környezetbe kerülő károsanyagok mennyisége is minimalizálható, tehát viszonylag környezetbarát fűtési módról van szó.

A sok előny mellé azért jónéhány hátrány is társul. Ezek a kazánok jó minőségű száraz tüzelőanyagot igényelnek. Ami 20 % vagy kevesebb nedvesség tartalmat jelent tűzifa esetében. Ezt pontosan ellenőrizni nem is feltétlenül egyszerű, és általában azt jelenti, hogy a frissen kivágott fát közel 2 évig kellene tárolni – szárítani. Aki ezt nem veszi komolyan annak a kazánja könnyen tönkre mehet, mivel a nedves fa égetésekor az energia egy jelentős része a nedvesség tartalom elpárologtatására megy el. Ugyanakkor ennek a folyamatnak a melléktermékeként savas kémhatású gőz és folyadékok keletkeznek, ami hozzájárul a kazán idő előtti meghibásodásához.

A nagy mennyiségű fát tárolni kell, ez még olyan helyen is problémát okozhat, ahol nagy udvar/kert van. A fát fel kell aprítani megfelelő méretűre, és azt el kell juttatni a kazánig.

Napi szinten gondoskodni a tűzről, begyújtani, szükség esetén takarítani.

Ez egy könnyű pihenős hétvégi napon még kellemes testmozgás is lehetne. De azért valljuk be, ezen napok száma jelentősen kisebb, mint a „rohanunk a gyerekkel az iskolába, futunk dolgozni és ki sem látszunk a teendők közül” napok száma. A sok pozitívum mellett, „kényelmi” szempontok miatt ezt a fűtési módot elvetettük.

Pellet kazán

A Fa elgázosító helyett nagyon sokan alkalmazzák a pellet kazánokat. A pellet a fához képest kevéssé munkaigényes, fűtési igénytől és pellet kazántól függően itt kb. 2 hetente elég feltölteni a rendszert, valamint feltöltéskor érdemes a szokásos karbantartást, hamu eltávolítást is elvégezni.

Mivel a pellet magas hőmérsékleten ég ezért még a fa tüzelésű kazánoktól is alacsonyabb a károsanyag kibocsájtás.

Ezek alapján kényelmi oldalon egy élhetőbb megoldás, is lehetett volna.

Viszont a pellet kazánok helyigénye a mostani gáz és elektromos kazánokéhoz képest hatalmas. A mi esetünkben a füst elvezetés sem megoldott, mert a kazánt csak a pincében tudnánk elhelyezni viszont itt nincs meg kiépítve a kémény kiállás. Ennek a költsége és a szükséges rongálás mértéke eltántorított minket a pellet kazántól.

Kandalló, cserépkályha, fa és brikett

Akár egyszerű akár épített kandallót, kályhát szeretnénk, itt is érdemes a dolgoknak utána járni. Mert ez a terület is sok buktatót rejt. Első körben a füst elvezetés kiépítése, ami nagyon fontos.

A kandallókat kályhákat nagyon sok féle szempont alapján lehetne csoportosítani. De az egyik legjelentősebb szempont, amit figyelembe kell venni az égéstér típusa. Zárt égéstér az, amikor a kandalló az égéshez szükséges levegőt kívülről veszi, a nyílt égéstér amikor az oxigént a lakótérből nyeri. A zárt égésterű kandallók jóval drágábbak, a kivitelezés is bonyolultabb, mivel a füstelvezetésen kívül a beáramló levegőnek is ki kell egy megfelelő rendszert alakítani. Cserébe sokkal nagyobb akár 80% feletti hatékonysággal képesek ezek a berendezések otthonunk melegítésére.

A nyílt égéstér esetében nagyon fontos, hogy a lakótér levegő utánpótlásának ellátása, ami általában szellőztetéssel oldható meg a legegyszerűbben. Ez ugye nem túl gazdaságos amikor amúgy is fűteni szeretnénk.

Ezeket a berendezéseket már tilos olyan helyiségben használni, ahol szag elszívó üzemel.

Ha a fenti feltételekre nem figyelünk, akár csak rövid ideig használunk egy elszívó berendezést vagy nem szellőztetünk, a füstgáz is könnyen visszaáramolhat, illetve, ha nem kap elegendő oxigént égés közben a tökéletlen égés miatt akár szénmonoxid is kerülhet a lakótérbe. Ennek a veszélyeiről és szomorú következményeiről pedig sajnos minden éveben hallunk a fűtési szezonban…

Mindenképpen érdemes a füstelvezetést és a kémény állapotát szakértővel is ellenőriztetni.

Egy az előírásoknak megfelelő szénmonoxid jelző pedig mondhatni kötelező!

A leírtak alapján kérdés lehet, miért jók akkor ezek a készülékek?

Bizonyos kandallók esetén, nemcsak fa használható fűtőanyagként hanem brikett is, amit nem kell évekig szárítani, a csomagolása folytán könnyen tárolható. Illetve a fűtőértéke is kiemelkedően magas.

A hatékonyság közel sem olyan jó, mint a fa elgázosító vagy pellet kazán esetében. És az ingatlan teljes fűtése sem igazán jól kivitelezhető. Mégis, mint kiegészítő fűtés lehet létjogosultsága. Hogy miért? Ezen kívül minden eddigi felsorolt fűtési módhoz szükséges elektromos áram. Egy áramszünet esetén pedig a fűtésünknek is oda.

Amikor ezzel érveltem ismerőseimnek sokan visszakérdeztek, hogy mikor emlékszem olyanra, hogy 1 óránál tovább volt áramszünet? Sajnos azt kell válaszoljam, hogy emlékszem például 2014 decemberében XII kerületben, Budakeszin és a pilisi térségben az ónos eső okozta károk miatt volt olyan település, ahol napokig nem tudták visszaállítani az áramellátást, az emberek meg a művelődési házak melegedőjében aludtak.

Mivel a kéményünk jó állapotban van és a kiállás is megvan a nappaliban, mint kiegészítő fűtési mód, ezt választottuk.

Sajnos a legjobb fűtési megoldást tovább kell keresnünk!

Az elektromos fűtés, az infrapanel és egyéb fűtőfóliák komoly érdeklődésnek örvendenek az utóbbi időben. Ahogyan nálunk sem tűnik ideálisnak a gázfűtés, számunkra is az elektromos árammal táplált megoldások kerültek előtérbe.

Ezekről az interneten hemzsegnek a pro és kontra vélemények.

Itt mindenképpen érdemes külön választani a különböző fűtési fajtákat, mert első ránézésre ezek hasonlóak, mégis eltérő megoldásokról van szó.

Elektromos kazán:

Az elektromos kazán azoknak lehet opció, akik ki szeretnék cserélni elromlott elavult gázkazánjukat, viszont a hőleadókat, radiátorokat vagy padlófűtési rendszert nem kívánják cserélni. Ez így nem lesz olcsóbb, mint a gáz sőt, ha az aktuális energia árakat nézzük, akkor jelenleg jóval többe fog kerülni, mint a gázfűtés.

Elektromos radiátorok:

Itt egy helyiségenként külön szabályozható „hősugárzóról” van szó. Itt szintén a hosszútávú gazdaságosság az, ami nem túl csábító. Mindemellett az újabb termosztáttal szabályozható, programozható elektromos radiátorok-törölközőszárítók, egyes helyiségekben, mint lehetőség, akár használható is lehet.

Infrapanel és fűtőfóliák:

Ez egy nagyon vitatott terület. Nekünk az egyik legnagyobb problémánk ezzel az első körben az volt, hogy ismét lehet újra burkolni. Amit mi nem akarunk.

Ezen túl mind a hatékonyság, mind az élettartam területén sok nyitott kérdés van, és sokan beszélnek róla, de sehol sem találtunk egy élő példát, ahol ezt legalább néhány éve eredményesen használják.

Elektromos fűtési rendszerek hatékonysága:

Mivel a hatékonyság az elektromos fűtési módok esetében kb. 99%, azaz a hálózatból felvett 1 kW energiából legjobb esetben is csak közel 1 kW energiát tud leadni. Tehát az üzemeltetés, fenntartás minden lesz, csak nem olcsó. Itt akkor lehetne a fűtési költségeket csökkenteni, ha az energiaárakat „meghack-eljük” valahogy.

Akik ezzel foglalkoznak egyértelműen azt javasolják, hogy az elektromos fűtési rendszereket lehetőség szerint napelemekkel kombináljuk, hiába intelligens rendszer ide vagy oda, a hatékonyságot nem tudják 1:1 szinten túl vinni. Viszont így a napelem történetbe is hiba kerül. Tehát ha ebben gondolkodna valaki, először mindenképpen kérje ki a napelemes cég ajánlatát is, mert sajnos a legtöbb esetben kiderül, hogy fél focipályányi, déli fekvésű tetőfelületre volna szükség az ígért 0-ás villanyszámlához.

Egy érdekes dologra viszont egy ismerős szakember hívta fel a figyelmünket, ami persze nem szerepel a reklámokban. Ezt elektroszmognak hívják. Állítólag néhány infrás fűtési megoldás esetében olyan értékeket mértek, mint a magasfeszültségű vezetékek alatt.

Hogy ez baj? Nem tudom. Sokan mondják, hogy ennek nincs semmilyen káros következménye. Valahogy mégsem szeretünk magasfeszültségű vezeték alatt házat venni.

Mit is mondhatnék? Mi már léptünk is tovább….

Az épületgépész kollegák előre figyelmeztettek, hogy 2017-ben a gázfűtés korszerűsítés nem olcsó mutatvány. Nem elég, hogy meg kell venni az új kondenzációs kazánt, szükség van gáztervre, ami szintén nem olcsó, és az új rendszerekhez a kéménybélelés is szükséges, ami már magában egy szabad szemmel jól látható összeg.

Gázfűtés korszerűsítés lehetőségek ésproblémák.

A régi nyílt égésterű gázkazánok:

A régi nyílt égésterű gázkazánok amíg üzemképesek, addig használhatók, viszont cserélni már nem lehet, már nem forgalmazzák és nem is engedik beszerelni.

Képesített gázszerelőnek kell az ezzel kapcsolatos munkákat elvégezni. Itt már most a milliós tartományban járunk a költségek terén és akkor biztosan még az egyik legolcsóbb kazánt választottuk!

És kapaszkodjunk meg! Állítólag akár két hónapot is igénybe vehet az adminisztráció!

A hőleadók, felületfűtés, radiátorok kérdése.

Itt még további problémák merültek fel a gázfűtés hatékonysággal kapcsolatban.

A mi esetünkben ezek 10-12 éves itt-ott már csöpögő lapradiátorok. Legjobb esetben is cserére szorulnak!

Ahhoz, hogy a gázkazán kondenzációs üzemmódban tudjon működni és a kívánt hatásfokot elérjük alacsony hőmérsékletű hőleadókra van szükség. Mivel a jelenlegi radiátoraink 70-90 °C vízre vannak méretezve, ezeket is cserélni – bővíteni kellene, vagy ami a legcélszerűbb volna, valamilyen felületfűtési rendszer kiépítésére volna szükség, akár fal akár padló fűtés, különben már búcsút is inthetünk a beígért 100% körüli hatásfoknak.

Mivel a mi esetünkben a burkolatok jó állapotúak, ezért ezek a munkák rengeteg felesleges újra burkolással és festéssel járnának.

Ha ezt összeadjuk akkor egy igen komoly, akár 2-3 milliós számlát kapunk. Emellett több napon akár heteken keresztül tartó munkálatok. (Arról nem is beszélve, hogy a ház közben szinte lakhatatlan. Jó burkolót, festőt találni, aki rá is ér a következő 3-4 hónapban pedig szinte lehetetlen.)

A gáz fűtőértéke

Persze a gáz fűtőértékének/tisztaságának kérdése még fel sem merült. Itt sok legenda kering a fogyasztói oldalon és pont ugyan ennyi kifogás és magyarázat a gázszolgáltatóktól. Ebbe már bele sem mennék. Hogy miért? Mert ennek ellenőrzéséhez komoly laboratórium és szakértői munka kellene.

A gázfűtés üzemeltetési költsége:

És hogy nem csak a bekerülés költségét elemezzük, hanem az üzemeltetést is, mivel egy hosszú távon ez is meghatározó költség lesz:

A jelenlegi árakkal számolva: ha egy kb. 130 Ft/m3 földgáz árral számolunk. 2500 m3 éves szükséglettel: 325.000 Ft Ft kiadást jelentene csak a fűtés évente.

Ha egy kicsit előre tekintünk sajnos ez a gáz ár nincs kőbe vésve. Már csak azért sem mert az EU 28 országát tekintve 21 fővárosban magasabb a gáz ára, mint nálunk. A földgáz készlet fogyóban van, a kitermelés egyre nehezebb, így egy kb. 10 éves távon ez egészen biztosan drasztikusan fog változni. És ennél a fűtési módnál függünk a legjobban a szolgáltatóktól és szállítóktól.

Kell e nekünk a gáz?

Mindemellett hiába a sok korszerűsítés és új előírás, még mindig csak egy robbanásveszélyes, elavult fosszilis energiaforrás, ami nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Mindezt összefoglalva a kivitelezés sem vág egybe sem a pénztárcánkkal sem a teveinkkel, egyre drágább és egyáltalán nem környezetbarát opció. Sem a kivitelezés sem az üzemeltetés nem tűnik gazdaságosnak és fenntarthatónak számunkra: a gázfűtés korszerűsítés kiesett a lehetőségek közül.